Süteményeskert

Tudtad, hogy az almát, ha megfelelő időben szedik le és megfelelő körülmények között tárolják, akár egy évig is eláll? Ezért lehet, hogy egész évben kapható magyar alma a piacon. Ezen a tényen még mindig el tudok képedni, pedig egy hónappal ezelőtt hallottam. Ez mit jelent? Hogy szezonon kívül is ehetjük és vehetjük, ráadásul rendkívül sokféleképpen felhasználhatjuk.

Süthetünk belőle például almatortát.

És ennél jobban döntést nem is hozhatnánk! 🙂

Tökéletes vasárnapi sütemény, mert ha a napoknak lenne illatuk, a vasárnapnak almatorta-illata lenne.

Almatorta (liszt-, cukor-, tej- és tojásmentes)

Hozzávalók egy 18 cm-es kapcsos tortaformához:

A tésztához:

8 dkg szeletelt mandula

4 dkg kókuszliszt

4 dkg kókuszzsír

2 dkg eritrit

1 csipet só

A töltelékhez:

10 dkg aszalt szilva

1 kg édes alma

fél citrom leve

1 csipet szerecsendió

1 csipet fahéj

A tetejére:

2 dkg kókuszzsír

1 ek. méz

sós hántolt tökmag és szeletelt mandula

A mandulát összetördeljük. A száraz hozzávalókat összekeverjük, a kókuszzsírt felolvasztjuk, és ezt tésztává gyúrjuk. A tortaformába simítjuk úgy, hogy pereme is legyen. 20 percig 150 fokon sütjük. Az almát meghámozzuk, kettőt összedarabolunk, a többit lereszeljük. A lé egy részét kinyomkodjuk belőle. Fűszerezzük, összefőzzük. Az aszalt szilvát apró darabokra vágjuk, és egyenletesen a tésztára helyezzük. Az almás tölteléket egyenletesen rásimítjuk, és 40-50 percre visszatesszük a sütőbe. Érdemes a süti alá tenni egy tepsit, mert az alma leve csöpöghet.  A kókuszzsíron a mézet karamellizáljuk, majd beleforgatjuk a magokat.

Egy jó tanács: ne hidd, hogy a frissen karamellizálódott magok nem forróak. Azok. Nagyon. Nekem sikerült megégetnem a számat.

Amikor Hollandiában éltem, nagyon sokszor előfordult, hogy nem volt időm főzni. Sütni nem is volt lehetőségem, mert a hollandoknál nem dívik a sütő. Süteményt a boltból vesznek vagy cukrászdából, ha pedig mégis házilag gyártanak valamit, ahhoz is mindenféle tésztaporokat használnak, és egy hétig fűnek-fának erről a konyhai performanszról dicsekednek. Szerintem életükben még egy jó süteményt nem ettek, ez az oka annak, hogy egy nyavalyás pormuffintól euforikus állapotba kerülnek…

Mikrohullámú sütőnk ugyan volt a házban, nagyon univerzális jószágnak tűnt ráadásul, sok mindenhez értett, de a piskótához és az almás pitéhez nem. Így egy-két sikertelen és egyre elkeseredettebb próbálkozás után feladtam a sütisütést, és maradt a stroopwafel meg a gevulde koekjes, amolyan ha már nem ehetek igazi süteményt, akkor csak azért is olyant eszem, amitől kétszeresére nő a fenekem… Jó, ma már tisztán látom, hogy nem volt okos ötlet, de akkor annak tűnt.  😀

Szóval mivel nem volt sok lehetőségem az édességgyártásra,  és fánkkal nem mindig volt időm pepecselni, a smoothie-k pedig hullámvasútra küldték a vércukromat (mielőtt megkérdeznéd: a stroopwafel is), ezért kellett valamit találnom, aminek az elkészítése bruttó 2 perc, minimális hozzávaló szükséges hozzá, és sütő nélkül is megvalósítható. Még mielőtt azt mondanád, hogy rágjak kockacukrot, ha már ennyire nem bírok magammal édesség nélkül, de a bazi nagy elvárásaimból nem vagyok hajlandó leadni, elárulom, hogy sikerült belefutnom a neten egy receptbe, amely abszolút megfelelt az elvárásaimnak, és még az édesség iránti fene nagy vágyamat is kellőképpen csillapította.

És hogy némi aktualitást nyerjen a dolog, tegnap volt a Nemzetközi Palacsintanap, amelyet egéritatással töltöttem palacsintatöltögetés helyett. De mivel nem csak a NPN-kor lehet palacsintát enni, ahogy nem csak Valentin-napon kell szerelmesnek lenni (és nem… csak azért sem hagyom, hogy előbújjon a keserű énem, amelyik azt mondaná most, hogy jobban jársz, ha nem akarsz szeretni senkit sem, sem ma, sem holnap, sem Valentin-napon, mert akkor nem tudnak tarkón kólintani egy palacsintasütővel), ezért megkapjátok ma a receptet, hogy holnap, vagy akár már most elkészítsétek, és örüljetek, hogy milyen villámgyorsan lehet palacsintázni.

No, nem is szaporítom tovább a szót, tudom, hogy pattanásig feszültek már az idegeid, jöjjön a recept!

Tojáspalacsinta (liszt-, cukor- és tejmentes)

Hozzávalók:

annyi legalább M-es tojás, ahány palacsintát szeretnél

tojásonként 1 kávéskanál eritrit

tojásonként negyed kávéskanál virágszirom-keverék

kókuszzsír a palacsintasütőbe

tölteléknek, amit szeretnél (avokádós csokikrém, mogyorókrém, kakaópor, fahéjas eritrit, stb.)

A palacsinták “tésztáját” egyenként készítjük el. A tojást felverjük az eritrittel és a virágszirom-keverékkel, majd a kókuszzsírral kikent palacsintasütőbe öntjük, szétterítjük, hogy lehetőleg szabályos kör legyen, majd kisütjük, mintha palacsinta lenne. Megtöltjük, mintha palacsinta lenne, feltekerjük, mintha palacsinta lenne, és megesszük, mintha palacsinta lenne.

Nem tudom, ki volt az eredeti ötlet értelmi szerzője, de tuti jófej ember lehet. 😀 És tuti pasi. 😀

A virágkeverék:

Az első képet innen csentem.

További szösszenetekért, kövess a facebookon.

A tegnapi csokitortázás után maradt még egy avokádó, amiből mindenképpen valami sósat szerettem volna készíteni. Mivel az avokádó nem igazán alkalmas sütésre, ezért a guacamole egy változata mellett döntöttem, és hogy ne mindig cukkinit és uborkát használjak „kenyérnek”, gyorsan összedobtam egy gombás-szezámos kekszet.

Ez a recept kenyérpótlónak is kiváló lehet azok számára, akik valami egészségesebb alternatívára vágynak. Ne várjuk, hogy magasra nőjön, hisz nincs benne sikér, ami a kelt tészta textúráját kialakítja, amolyan lepénykenyérként funkcionál, de a liszt úgyis csak üres kalória minimális tápanyaggal. Az üres kalóriákra kinek van szüksége? 🙂

Gombás-szezámos keksz (cukor-, liszt- és tejmentes)

Hozzávalók:

2 evőkanál szeletelt mandula

2 evőkanál kókuszliszt

1 evőkanál szezámmag

1 tojás

1 evőkanál olvasztott vaj/kókuszzsír

1 marék csiperkegomba apró darabokra vágva

só

bors

köménymag

szárított petrezselyem

A sütőt 150 fokra előmelegítjük. A hozzávalókat összegyúrjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és egy késsel előre „falatka-nagyságú” szeleteljük őket. 20 perc alatt aranybarnára sütjük.

Guacamole

1 nagyon érett avokádó

1-2 gerezd fokhagyma

néhány csepp citromlé

só

bors

cayenne bors

szárított petrezselyem

Az avokádó húsát kikanalazzuk a héjából, és a fűszerekkel krémesre keverjük.

Ugye, hogy egészségesen is lehet nassolni? 😉

További kulisszatitkokért, kövess a facebookon.

Csokitortát szeretnél? Hát, barátom, a legjobb helyen jársz. Akik követnek a facebookon, azok tudják, hogy valamelyik nap nagy szerencse ért, mert sikerült gyönyörű, vajpuha (mármint olyan vaj, amit a konyhapulton felejtettél, nem olyan, aminek most tépkedted le a papírját a hűtő zúzmarás hátsó faláról) avokádót vennem fél áron. Mi következik ebből? Sütünk. Mit? Nos, ami a legkézenfekvőbb: csokitortát. Tudom, most hüledezel, hogy ez a csaj tuti nem komplett, az avokádó zöld, érted, Z-Ö-L-D, olyan semmilyen ízű, ergo semmi köze sem a csokihoz, sem a tortához. De még mielőtt bezárnád az ablakot, elárulom: ilyen könnyű csokitortát nem ettél mostanában, különösen, ha cukrászdába jársz sütiért. Mert amik ott mennek… szerintem jobban jársz, ha nem tudsz róluk.

Felkészültél?

Már itt is a recept!

Csokitorta, mert megérdemled (cukor-, liszt-, tej- és tojásmentes)

Hozzávalók egy 18 centis tortaformához:

A tésztához:

fél adag keksz

A krémhez:

4 darab nagyon érett avokádó (ha még kemény, akkor próbáld meleg helyen, fénytől elzárva érlelni)

3 darab nagyon érett banán

4 púpos evőkanál nagyon érett…  izé… holland kakaópor

A tésztát elkészítjük úgy, ahogy az előző bejegyzésben írtam. Ne felejtsd, a nagy csipet só és a még nagyobb csipet szerecsendió az X-vegyszer. Anélkül uncsi lesz. Egy kivajazott tortaformába nyomkodjuk a tésztát, és 150 fokon 20 percig sütjük.

Eközben az avokádókat kettévágjuk, kiszedjük a magot, és kikanalazzuk a húst. Igen. Jól látod. Zöld. Nagyon zöld. 😀

A banánokat meghámozzuk, összevagdossuk, és egy krumplitörővel az avokádóval együtt pépesítjük.

És figyelj, most jön a varázslat: a kakaópor. A kakaóporral simára keverjük az egész zöldes masszát. (Ha van aprítód vagy botmixered vagy turmixod vagy más csodamasinád, akkor ez a művelet felgyorsítható, ráadásul sokkal selymesebb lesz a krém, de ha nincs, akkor sem kell kétségbeesni. Ha tényleg puha az avokádó, akkor egy kumplitörő megoldja a helyzetet.)

Miután a tészta megsült, megvárjuk, amíg kihűl. A krémet eloszlatjuk rajta, majd bevágjuk a hűtőbe dermedni. Ne is mondd. Már megint ez a várakozás. Én moziztam egyet.

És természetesen a csokitorta Csipke érdeklődését is felkeltette… 🙂

Aki előbb ér a tortához, azé a legnagyobb szelet! 😉

További kulisszatitkokért, kövess a facebookon.