Ha gyümölcsről van szó, nincs olyan, hogy elég. Fagyi, krém, hab, friss, aszalt, fagyasztott… Ezerféle felhasználási mód, ezerféle íz. Különösen kedvenc a lila füge és a gránátalma, azonban a top 10-es listámban a bogyósok is igen előkelő helyen szerepelnek. Eper, málna, ribizli, áfonya vagy szeder? Édes vagy savanykás? Mindegy, ha illatos, zamatos gyümölcsökről van szó, és nem holmi üvegházban nevelt, idő előtt leszedett, színtelen-szagtalan-íztelen agrártermékről. Mivel anyukám nyáron vett nekem 1-2 kiló szedret, amelyet előbb tálcán előfagyasztott, majd fagyott állapotban pakolt át dobozkákba, hogy a lehető legkevésbé törjenek össze, és veszítsék el az eredeti alakjukat az óriási gyümölcsök, így ez az alapanyag egy ideig még a rendelkezésemre áll. És köszönhetően az óvatos fagyasztásnak, nem csak krémekbe tudom belekeverni, hanem díszítésre is alkalmasak.
És hogy mi a titok? Ez a sütemény egy, a szívemnek nagyon kedves személynek készült. Kérdeztem tőle, hogy milyen sütit szeretne, mire azt a választ kaptam, hogy mindegy, csak pudingos és gyümölcsös legyen. Noha a vizsgaidőszak közepén ésszerűnek tűnt volna, hogy a lehető leggyorsabban elintézzem bolti főzős, vaníliát sosem látott pudinggal, egyszerű piskótával, a lelkiismeretem nem hagyott volna nyugodni. Mert ha fontos valaki, annak nem lehet kamuvanília-pudingos sütit sütni… Így született ez a szedres tartelette, amely fénylő szederszemei szinte felszólítják az ember fiát-lányát, hogy harapjon bele, s ezért az ízélményért – a savanykás szeder, a kesernyés ganache, az édes vaníliakrém, valamint a bársonyos, puha tészta, amely megszelídíti ezt a hármas kompozíciót – megéri elcsábulni. Többszörösen is.
Szedres tartelette (cukor-, liszt- és tejmentes)
Hozzávalók 6 tortácskához:
A tésztához:
15 dkg kókuszliszt és mandulaliszt vegyesen
7,5 dkg ghee/kókuszzsír
2 ek. xilit
1 tojás sárgája
1 csipet só
A vaníliakrémhez:
3 túlérett banán
1 dkg vaj
fél doboz cocomas + 1 dl víz
fél vaníliarúd
csipet fahéj
A ganache-hoz:
1 dl sűrű kókusztejszín
2 púpos evőkanál holland kakaópor
A tetejére:
gyümölcs, ami éppen kéznél van
zselatin
A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Mivel elég kényes a tészta, könnyen morzsolódik, törik, ezért jobbnak láttam a sütéshez szilikonos muffinformákat használni. Egy kis marék tésztát egyenletesen eloszlattam a muffinformában, és 170 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem.
A vaníliakrémhez, a vajat egy edényben felolvasztjuk, a banánokat apró darabokban a vajra dobjuk. Mikor elkezd karamellizálódni, felöntjük a kókusztejszínnel és a vízzel, hozzáadjuk a vaníliát és a fahéjat. Állandó kevergetés mellett sűrűre főzzük.
A ganache-hoz a kókusztejszínt a kakaóporral sűrűre főzzük.
Amikor minden elkészült, kihűlt, és átment az első ízpróbán, összeállítjuk a sütit. A formából óvatosan kivesszük a tésztát, belekanalazunk valamennyi vaníliakrémet, majd a ganache-t.
Ha fagyasztott gyümölcsöket használunk, lecsöpögtetjük őket, nehogy véletlenül eláztassák a tésztát, különben széttörik, és akkor azon nyomban el kell tüntetni a nyomokat. 🙂 Ráhalmozzuk őket a krém tetejére, és zselatinnal átkenjük, hogy még fényesebbek legyenek.
Néhány órára hűtőbe tesszük, közben igyekszünk lefoglalni magunkat, hogy ne nyitogassuk kétpercenként a hűtőt. 😀
További kulisszatitkokért, kövess a facebookon.
