Mivel édesítsünk? – I. rész

A napokban több egészséges életmóddal foglalkozó oldalon belefutottam olyan cikkekbe, ahol a nádcukrot ajánlgatják, azzal a felkiáltással, hogy az milyen egészséges. Utánaolvasgattam a témának, és előrebocsátom, hogy lehet lesznek olyanok, akiket ki fogok ábrándítani.

Történeti áttekintés

A nádcukor története és felhasználása régi korokba nyúlik vissza. Dél-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt is fogyasztották a bennszülött törzsek a cukornád levét. Az ókorban Egyiptomban már termesztették is a cukornádat, ám a kristálycukor-készítés technológiájának kitalálása a Kr. u. 3. századi Indiába vezet vissza. Ezután egyre több dél-európai országban jelentek meg a cukornád-ültetvények, ám ez nem azt jelentette, hogy a cukor tömegélelmezési cikként funkcionált, hiszen csak a nemesek voltak olyan kiváltságos helyzetben, hogy fogyaszthatták.

A cukornád sikere egészen a 18. századig volt töretlen, amikor egy német gyógyszerész, Marggraf rájött arra, hogy a burgundi répa édes ízét ugyanaz a vegyület adja, mint ami nádcukorban is jelen van. Ezt követően felgyorsultak az események: kitalálták a tökéletes módszert a cukor répából való kivonására, majd megkezdődtek az első cukorrépa-nemesítések.

Mi is ez a vegyület?

A szacharózról vagy – hogy stílusos legyek – konyhanyelven a répacukorról van szó. Egy glükóz és egy fruktóz összekapcsolódásából felépülő diszacharid, amit valamiért előszeretettel emlegetnek egyszerű cukorként, holott diszacharidként ez bizony az összetett cukrok közé sorolandó.

Mi a baj a nádcukorral?

A nádcukor az a jól marketingelt kristálycukor. Ahogy a neve is mutatja, az alapanyaga más, hiszen cukornádból állítják elő, és némi eltérés van a két termék – a nádcukor és a répacukor(=kristálycukor) – ásványi anyag és vitamintartalma között, de megmondom őszintén, kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, mert ha van is pl. B-vitamin a nádcukorban, akkor amennyit fogyasztani kellene belőle a WHO ajánlásai alapján, annyira minimális mennyiséget vennél magadhoz az értékes tápanyagokból, mintha kábé ott se lennének.

Oké, vegyük úgy, hogy tudunk valami pozitívumot felírni a nádcukor javára, de ezzel a lista végére is értünk. A kalóriatartalmuk között nincs különbség (~395 kcal), a glikémiás indexük egyformán 68. Amiben differenciát látunk, az az áruk. A kristálycukor 200 Ft/kg (de javítsatok ki, ha tévedek, a netről néztem árat), míg a nádcukorért 800-1000 Ft-ot sem szégyellnek elkérni kilónként. És ugyanaz a vegyület. Ugyanúgy az egekbe röpíti a vércukrodat. Ugyanúgy előnytelen hatást gyakorol a feneked méretére.

Konklúzió

 A nádcukor felejtős.

Képek: innen, innen, innen