Süteményeskert

Remélem, mindenkinek jól telt a karácsony – békés, szeretetteljes és olyan igazán karácsony-hangulatú volt, finomakat ettetek-ittatok, és azokkal töltöttétek, akik igazán fontosak számotokra! Tök jó, hogy hétvége van, még ki is lehet pihenni a karácsonyt és a háromnapos vendégeskedést. 🙂 Én egész napos pizsipartit tartok, de ezt ne áruljátok el senkinek. 😉

Rég jelentkeztem már új recepttel, ennek egy nagyon triviális oka van: folyton közbejött valami, ami megakadályozta, hogy a konyhában alkossak. Volt itt mindenféle jó dolog: borkóstoló, Paleolit Karácsonyi Vásár, záróvizsgára tanulás, záróvizsga, diplomaosztó, aztán nagytakarítás négy felvonásban, ajándékvásárlás két felvonásban. Karácsonyra még a diplomámat is megkaptam, így most már okleveles élelmiszermérnök mutatkozhatnék be, ha akarnék. De nem akarok. 😀

Karácsonyra se készültem annyi mindennel, mint eredetileg terveztem, de sütöttem egy gesztenyetortát, és azt kell mondjam, nagyon jól sikerült. Aki szereti a gesztenyepürét, az ezt is szeretni fogja. Nemrégiben fedeztem fel, hogy az egyik hipcsi-szupcsiban lehet kapni egész baráti áron natúr gesztenyemasszát. Mondjuk, hogy tényleg 100%-ban gesztenyéből készült-e, vagy burgonyát tesznek bele, ami fölött nagyvonalúan szemet hunynak, azt nem tudni, de remélem, nem fog olyan pofátlanságra fény derülni, mint pár évvel ezelőtt.

Gesztenyetorta (glutén-, tej- és cukormentes)

4 tojás

4 ek. mandulaliszt

3 ek. eritrit

500 g gesztenyemassza

4 dl kókusztejszín

3-4 ek. eritrit

fél üvegcse rumaroma

fél narancs leve

FONTOS!

A kókusztejszínt mindenképp hűtsd be már akár 24 órával a habbá verés előtt!

A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét könnyű habbá verjük. A sárgáját az eritrittel összekeverjük, hozzászitáljuk a lisztet, és csomómentesre keverjük. Ebbe forgatjuk bele a habot, lehetőleg, hogy ne törjön össze. 18 centis tortaformába öntöttem, és 150 fokos légkeveréses sütőben kb. 30 percig sült. (Végezz tűpróbát!)

Miután elkészült, kettévágtam, és vártam, hogy kihűljön.

A kókusztejszínt habbá vertem. A gesztenyét az eritrittel és a rummal összekevertem, majd a habot is hozzádolgoztam. Egy kicsit hagytam a habból díszítésre.

A narancslével megöntöztem a két tésztalapot, végül tejszínes gesztenyét ráhalmoztam a tésztalapokra. Maradt belőle jócskán, így az oldalát is be tudtam vele vonni.

A napokban több egészséges életmóddal foglalkozó oldalon belefutottam olyan cikkekbe, ahol a nádcukrot ajánlgatják, azzal a felkiáltással, hogy az milyen egészséges. Utánaolvasgattam a témának, és előrebocsátom, hogy lehet lesznek olyanok, akiket ki fogok ábrándítani.

Történeti áttekintés

A nádcukor története és felhasználása régi korokba nyúlik vissza. Dél-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt is fogyasztották a bennszülött törzsek a cukornád levét. Az ókorban Egyiptomban már termesztették is a cukornádat, ám a kristálycukor-készítés technológiájának kitalálása a Kr. u. 3. századi Indiába vezet vissza. Ezután egyre több dél-európai országban jelentek meg a cukornád-ültetvények, ám ez nem azt jelentette, hogy a cukor tömegélelmezési cikként funkcionált, hiszen csak a nemesek voltak olyan kiváltságos helyzetben, hogy fogyaszthatták.

A cukornád sikere egészen a 18. századig volt töretlen, amikor egy német gyógyszerész, Marggraf rájött arra, hogy a burgundi répa édes ízét ugyanaz a vegyület adja, mint ami nádcukorban is jelen van. Ezt követően felgyorsultak az események: kitalálták a tökéletes módszert a cukor répából való kivonására, majd megkezdődtek az első cukorrépa-nemesítések.

Mi is ez a vegyület?

A szacharózról vagy – hogy stílusos legyek – konyhanyelven a répacukorról van szó. Egy glükóz és egy fruktóz összekapcsolódásából felépülő diszacharid, amit valamiért előszeretettel emlegetnek egyszerű cukorként, holott diszacharidként ez bizony az összetett cukrok közé sorolandó.

Mi a baj a nádcukorral?

A nádcukor az a jól marketingelt kristálycukor. Ahogy a neve is mutatja, az alapanyaga más, hiszen cukornádból állítják elő, és némi eltérés van a két termék – a nádcukor és a répacukor(=kristálycukor) – ásványi anyag és vitamintartalma között, de megmondom őszintén, kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, mert ha van is pl. B-vitamin a nádcukorban, akkor amennyit fogyasztani kellene belőle a WHO ajánlásai alapján, annyira minimális mennyiséget vennél magadhoz az értékes tápanyagokból, mintha kábé ott se lennének.

Oké, vegyük úgy, hogy tudunk valami pozitívumot felírni a nádcukor javára, de ezzel a lista végére is értünk. A kalóriatartalmuk között nincs különbség (~395 kcal), a glikémiás indexük egyformán 68. Amiben differenciát látunk, az az áruk. A kristálycukor 200 Ft/kg (de javítsatok ki, ha tévedek, a netről néztem árat), míg a nádcukorért 800-1000 Ft-ot sem szégyellnek elkérni kilónként. És ugyanaz a vegyület. Ugyanúgy az egekbe röpíti a vércukrodat. Ugyanúgy előnytelen hatást gyakorol a feneked méretére.

Konklúzió

 A nádcukor felejtős.

Képek: innen, innen, innen