Tegnap reggel hétkor már ennek a sütinek a tésztáját gyúrtam nagy vidáman. Időm viszont nem volt, hogy rendes képeket készítsek, mert a délutánomat teljes egészében a pályázatírás rejtelmeinek megismerésével töltöttem. Ha valaki májusban azt mondta volna nekem, hogy én szeptembertől pályázatírást fogok tanulni, akkor valószínűleg az illetőt jól kinevettem volna, mert ugyan mi az én metszetem a pályázatírással. Ezt a kérdést egyelőre nem biztos, hogy meg tudnám válaszolni, mindenesetre az első perctől az utolsóig nagyon szeretem, és nagyon élvezem, hogy interaktív módon, állandó kérdésekkel tarkítva zajlik az óra. Hogy akarja a tanár, hogy rájöjjünk magunktól egy-egy kérdés vagy probléma megoldására, és hiába felnőtt emberek ülnek ott, akik elméletileg tudják, hogy nincs olyan, hogy rossz válasz, de azért minden alkalommal elmondja, hogy nyugodtan mondjuk, amit gondolunk, mert tétje nincs. És ugyanez vonatkozik a kérdésfeltevésre: aki nem ért valamit, az kérdezzen, és elmagyarázza újra. Abszolút pozitív élmény, és nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni.
De hogy ennek mi köze a sütéshez? Hát, az, hogy amikor elmentem otthonról, meghagytam mindenkinek, hogy maradjon a sütiből, mert még nem fotóztam. Hazaestem este 9-kor, amikor már nem akartam ezzel foglalkozni. A süti kint maradt a pulton, majd ma reggel, amikor futáshoz készülvén mentem inni, látom, hogy a süti nincs ott, ahol hagytam. Benéztem a hűtőben, de ott sem volt. Szóval mielőtt flörtölhetett volna a kamerával, valaki ádáz módon felfalta. Még szerencse, hogy készült pár kép a sütiről a tepsiben. 🙂
Túrós-szilvás lepény (paleó)
5 kanál mandulaliszt
3 kanál kókuszliszt
2 nagy ek. kókuszzsír
2 tojás
2 kanál eritirit
2 kanál víz
20 dkg totu
1 ek. kókuszzsír
1 tojássárgája
2-3 kanál eritrit
1 csipet fahéj
50 dkg érett, puha kimagozott szilva
2 ek. eritrit
A tojásokat kettéválasztjuk. Bolti M-es tojást használtam, aminek azért van jelentősége, mert a bolti tojásoknak kisebb a sárgája, mint a házinak, amit általában használok. Szóval a sárgája megy a tésztába, a fehérjéből pedig habot fogunk verni a tetejére. De ne szaladjunk előre.
A száraz hozzávalókat egy tálban összevegyítjük egymással, hozzámorzsoljuk a kókuszzsírt, és a tojássárgájával együtt összegyúrjuk. Ha nem akarna összeállna, tegyünk hozzá 1-2 evőkanál vizet, vagy egy kis extra kókuszzsírt, de ha túl sokat teszünk hozzá, a tészta törékennyé válik.
Két sütőpapírlap között kinyújtjuk (kb. 20*25 cm-re).
A totut a kókuszsírral, 1 tojássárgájával, 2 evőkanál eritirrel és 1 csipet fahéjjal botmixerrel krémesítjük, hogy egy homogén masszát kapjunk.
A tésztára simítjuk a krémet. A szilvát felnegyedeljük, és a totuba nyomkodjuk. Ezután irány a sütő. 150 fokon kb. 30 percig sütjük.
Eközben a 3 tojásfehérjéből és 2 evőkanál eritritből 1 csipet só társaságában kemény habot verünk. A 30 perc letelte után egy habzsák segítségével rácsokat húzunk a szilvás totu tetejére, majd 100 fokon még 15-20 percig szárítjuk a habot.
Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: