Pilóta keksz (cukor-, liszt- és tejmentes)

Három dolog, amiért hálálkodós kedvemben vagyok:

1; Több, mint 11 000 oldalmegnyitás, és több, mint 300 lájkoló facebookon. Wooow! Annyira örülök Nektek!

2; Süteményeskert – „Gluténmentes, a paleolit táplálkozásnak megfelelő sütemények receptjei. Az oldalon a süteményke receptjei mellett azok történeti hátteréről, az édességek élvezetéről szóló leírások egészítik ki a leírásokat. A blog szerkesztője elkötelezett a paleolit táplálkozás élvezetessége, valamint a süteménykészítés, mint élmény átadása mellett, ezek érezhetőek a receptek leírásánál.” (http://gasztroblog.lap.hu/egeszsegesebbek/25635548) Ebbe pedig csak véletlenül botlottam bele, és nagyon meglepődtem. Köszönöm annak, aki ilyen kedvesen nyilatkozott rólam és a blogról! 😉

3; És végül, de nem utolsósorban: a mai süti nem készülhetett volna el a debreceni Paleolit Központ hihetetlenül kedves tulajdonosainak a segítsége nélkül, akiktől az utolsó utáni percben kaptam kókusztejszínt. 🙂

Köszönöm!

Merthogy kaptok ám sütit is, nem csak krokodilkönnyeken keresztül hüppögött köszönetnyilvánításokat. A könnyeket és hüppögést kéretik képletesen érteni, mert a telihold szerencsére átcsapott fogyóba, úgyhogy ezzel együtt a mimózaságom is visszahúzódóban van.  Ráadásul szombat van, aminek mint frissen kezdett dolgozó nő módfelett örülök, mert ez egyet jelent a szabadsággal,  a szárnyalással és a szívmelengető tevékenységekkel. Na, meg a pepecselős sütikkel.

Tegnap volt a Nemzetközi Pi-nap. Bár nem éppen a matematika iránt táplált olthatatlan szeretetemről vagyok híres, annyira nem utálom, hogy ne akarjak legalább egy süti erejéig megemlékezni a pi-ről, ami rajtam kívül igen sok diák életébe hozott… khm… emlékezetes perceket. Mondjuk, én személy szerint az egyenes egyenletétől és mindentől, ami ehhez a témakörhöz kapcsolódik, kapok agybajt, és a mai napig nem értem, hogy tudtam megoldani az érettségiben ezeket a feladatokat. Ötösre pláne. De sikerült. És asszem, ez elég is.

Bár a Nemzetközi Pi-napon mindenki Pizzát meg Pitét eszik, én azt mondom, hogy egyél Pilóta-kekszet. Mert miért ne? 😉 És mert a házi változatot is lehet úgy enni, mint az eredetit. Tudod, egy határozott óramutató járásával megegyező irányú (ellentétesen nem szabad csinálni semmit, még levest kavarni sem!) csavaró mozdulat a felső kekszen, majd miután azt elpusztítottad, megeszed a tölteléket, végül a az alsó kekszet. Sütésre fel, fiúk-lányok!

Pilóta keksz (cukor-, liszt- és tejmentes)

hozzávalók 20 darabhoz:

20 dkg mandulaliszt

5 dkg gesztenyeliszt (ha ez nincs, akkor lehet kókuszliszt, darált dió, vagy mandulaliszt)

1 tojás

5 dkg kókuszzsír

2 dkg kakaópor

10 dkg eritrit

1 rúd vanília kikapart belseje

Csokis krém:

2 dl kókusztejszín

4-5 dkg kakaópor

2 dkg darált törökmogyoró (elhagyható, ha éppen nincs otthon)

2 dkg eritrit

A sütőt 150 fokra előmelegítjük. A kókuszzsírt felolvasztjuk. A liszteket, az eritritet egy tálba öntjük, hozzácsorgatjuk a kókuszzsírt és a tojást. Gyors mozdulatokkal összekeverjük. Miután a tészta összeállt, elfelezzük. Az egyik fele a tálban marad, és hozzászitáljuk a kakaóport. Összegyúrjuk.

Én úgy szoktam kinyújtani az ilyen tésztákat, hogy letépek egy nagyobb darab sütőpapírt, az egyik felére teszem a tésztát, és a papír másik felét ráhajtom. Próbáljuk lehetőleg egyforma vastagságúra kinyújtani, hogy egyformán süljenek. 5,5 cm-es átmérőjű formával kiszaggatjuk (én egy decis boros poharat használtam),  sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 10-12 perc alatt megsütjük a köröcskéket. Ha vékonyak, akkor 10 perc elég lesz, ne száradjanak ki. Ugyanezt eljátsszuk a másik színű tésztával is.

Amíg a kekszek sülnek, elkészítjük a csokis krémet. A kókusztejszínt a kakaóporral, a mogyoróval és az eritrittel csomómentesre keverjük, és sűrűre főzzük.

Megvárjuk, amíg kihűlnek, majd összeállítjuk a pilótákat. (Vagy nem ezek a pilóták? Ha nem maguk a kekszek, akkor kik vagy mik? :D) Ne sajnáljuk a tölteléket, nincs is annál rosszabb, mint mikor ez kekszből pont a lényeg hiányzik.

Megvárjuk, amíg a krém megdermed, majd megesszük. Szerintem érdemes várni egy éjszakát, hogy a csokitól a keksz kicsit puhuljon, de ha most rögtön kell, akkor most rögtön is finom. 😉

Az első képet innen csentem.

További szösszenetekért, gyere a facebookra.