A mákkal hogy állsz? Remélem jól, mert a mai este sztárja ő lesz. A mákhoz fűződő kapcsolatom elég rapszodikus. Amikor ráfüggök, akkor egy hétig ezen élek, majd hónapokig eszembe se jut, de van egyfajta ciklikusság. Legutoljára karácsonykor volt terítéken, habos-mákos formájában, azelőtt októberben mákos gubaként került a tányéromra még Hollandiában. Nem mintha a hollandok szeretnék és ismernék a mákot, afféle fűszerként néha megjelenik egy-egy péksütemény tetején, de a mákos bejgliért nem rajongtak. Még szerencse, hogy a különböző nemzetek boltjaiban beszerezhetőek ezek a csodaszemek. 🙂 Hogy miért volt különleges az a mákos guba, majd máskor mesélem el. Mondjuk, 3 hónap volna, mikor ismét rákattanok.
De még mielőtt teljes mindenki átadná magát a melankóliának, amiért mákos guba titkáról a leplet csak soká fogom lerántani, a jó hír az, hogy most is van süti. Méghozzá olyan, amit annyiféleképpen tudunk elkészíteni, ahányan ahányféle konyhával és kamratartalommal bírunk. Ereszd szabadjára a fantáziád, és nézd meg, mi sül ki belőle! 😉
Mákom-bákom (cukor-, liszt- és tejmentes)
Hozzávalók:
6 tojás
20 dkg darált mák
20 dkg banán
10 dkg aszalt sárgabarack
fél tábla étcsoki
5 dkg olvasztott kókuszzsír
1 evőkanál házi cukormentes ribizlilekvár
0,5-1 dl víz
fél citrom leve
1 csipet só
és bármi más, ami az eszedbe jut
A sütőt előmelegítjük 130 fokra. A tojásokat szétválasztjuk. A banánt összepépesítjük, a tojássárgájával kikeverjük. Hozzáadjuk a mákot, az apró darabokra vágott sárgabarackot és étcsokit, a lekvárt, az olvasztott kókuszzsírt és a citromlevet hozzácsurgatjuk. Ha nagyon száraz, darabos lenne, akkor adjunk hozzá egy kis vizet, de ne legyen folyós a massza. A tojásfehérjéket 1 csipet sóval kemény habbá verjük, és óvatosan adagolva elkeverjük a mákos masszával, hogy lehetőleg nem törjön össze. Hőálló tálkákba kanalazzuk vagy annak hiányában egy sütőpapírral bélelt tepsibe borítjuk, és 130 fokon 30-40 percig sütjük.
És voilá! Elkészült a mákom-bákom cukor, liszt és tej nélkül. 🙂
Pont olyan antifotogén, mint aki sütötte…. Még szerencse, hogy nem ezért kell szeretni. 😀
További szösszenetekért, gyere a facebookra.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: