Süteményeskert

Békebeli almás pite (glutén-, tej- és cukormentes)

Almás pite. Két szó, és mégis mennyi illat, mennyi íz, mennyi emlék!

Most csukd be a szemed, és képzeld el, hogy ott állsz nagymamád konyhájában, illatozik az aranyszínű almás pite, a tetején ott csillog a porcukor. Már az illatától teljesen izgalomba jössz, és alig várod, hogy ebéd után kaphass belőle egy szeletet.

Megvan az érzés? Megrohamoztak az emlékek?

Akkor most megmutatom, hogy készítheted el ennek az isteni süteménynek az egészségesebb változatát.

almás3

Békebeli almás pite (glutén-, cukor- és tejmentes)

kb. 16 szelethez

A tésztához:

10 ek. mandulaliszt

6 ek. kókuszliszt

3-4 ek. eritrit

negyed citrom leve

2 ek. kókuszzsír

3 tojássárgája

1 csipet só

Töltelék:

1-1,5 kg alma

1 marék mazsola

fűszerek ízlés szerint: fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, kardamom

+ 1 tojássárgája

 

A sütőt előmelegítjük 150 fokra.

Az almákat meghámozzuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. Fűszerezzük, ízlés szerint édesíthetjük is, de szerintem elég édes ez így is. Kinyomkodjuk a levét, és kis lángon addig pároljuk, amíg az összes leve el nem főtt.

A tésztához a hozzávalókat egy tálban gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd kb. 20 percre a hűtőbe tesszük.

Kétfelé osztjuk a tésztát, és kb. fél centi vastagra nyújtjuk. Az első lapot elősütjük, kb. 15 perc alatt.

A sütőből kivéve ráborítjuk a mazsolás almát, majd a másik adag tésztát is kinyújtjuk, és ráegyengetjeük a töltelékre. Egy villával megszurkáljuk, a tojássárgájával megkenjük, és 150 fokon 1 órán keresztül sütjük.

almás2

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

Az élvezhető kenyér – 1. próbálkozás

Tegnap óta folyamatos, letörölhetetlen vigyor ül az arcomon. Az a fajta, amit ha akarnék se tudnék elpalástolni. De tudjátok mit? Nem is akarom.
Annyi szuper és meglepetésszerűen, váratlanul érkező dolog történt velem az elmúlt 48 órában, hogy csak kapkodom a fejem még mindig, hogy ez hogy a fenébe lehet.

Azzal kezdődött, hogy tegnap reggel egy másfél kilós szeretetgombócra kellett vigyáznom. Nem mintha ön- és közveszélyes lenne egy yorkie, de mivel akiknél dogsitteltem (létezik ilyen szó egyáltalán?), ők is valaki más kutyájára felügyeltek, így nem volt kérdés, hogy másfél órára sem lehet magára hagyni. Még a végén megfulladna egy szem kutyatáptól. Nagyon jól elszórakoztunk Lucy-vel, a végén teljesen kimerült az ugrálásban, és bevackolta magát az ölembe, és szunyókált egy darabig.

Ezután teljesen véletlenül belefutottam a Nők Lapja Cafén a paleó somlói receptjének kivonatába, és a döbbenettől meg sem tudtam szólalni: közel 6000 felhasználó osztotta meg az ismerőseivel facebook-on. Nem tudom, hogy ez hogy lehetséges,  mert ez őrületesen nagy szám, és ez rengeteg embert jelent. Lehet valami rendszerhiba történt, mert más racionális magyarázatot nem találok erre. Mindenesetre nagyon jólesett látni, hogy tetszik Nektek, amit alkotok. 🙂

Talán érthető, hogy így rózsás hangulatban indultam el egy megbeszélésre, ahol nagyszerű híreket kaptam, amikről, remélem, hamarosan Nektek is beszámolhatok.

És ha nem lenne elég, hogy az endorfintól már így is annyira pörögtem, mint egy ötéves, miután megevett egy zacskó francia drazsét, futás közben teljesen váratlanul felbukkant valaki, akire álmaimban sem gondoltam volna. Az, hogy ott állt előttem, egy merő mosoly volt az egész ember, és hogy úgy izzadtan, porosan megölelt, az annyira jólesett, hogy azt el sem tudom mondani.

hugs-101

Ha nagyon hatásvadász akarnék lenni, akkor azt írnám, hogy olyan volt akkor nekem ő, mint éhezőnek egy falat kenyér. De ez nagyon a mai receptre lenne kihegyezve. Még a végén valaki megvádolna, hogy a fenti szösszenet az csupán a képzeletem szüleménye, és csak azért írtam, hogy felvezessem az új kihívást: az élvezhető paleó kenyér megsütését.

Eddig elég jól megvoltam kenyér nélkül, de mostanában a kisördög belém bújt, és olyanokat sugdos, hogy egyek zsömlét, kiflit, mert az jaj, milyen finom. Ja, az. De hogy utána egész nap zombiként járkálok fel-alá, az is borítékolható. Viszont ha van finom paleó kenyér, akkor nincs gond, se kajakóma, se lelkiismeret-furdalás, sőt narancsbőr sem.

Kihívás tehát elfogadva, és mivel a facebookon kértétek, hogy adjak receptet, meg is kapjátok. 🙂

Finom. Minden várakozásomat felülmúlta, nincs mellékíze, noha a kendermagliszttől van egy nagyon sajátos illata, amit valahol már éreztem, de nem tudom beazonosítani. Két változatot sütöttem, az egyik diós-mazsolás, a másik simán kendermagos. Válasszátok, amelyik szimpatikusabb, szerintem egy próbát megér. 🙂

 

Paleó kenyér

(2 nagyobb bagetthez)

4 tojásfehérje

1,5 dl víz

2 ek. kendermagliszt

4 ek. mandulaliszt

2. ek. űtifűmaghéjliszt

1-2 ek. szezámmag

1 csipet só

1 kk. szódabikarbóna

(a dióshoz kb. 2 ek. dió, fél marék mazsola, a simához 2 ek. kendermsagliszt)

A tojásfehérjét a sóval habbá verjük. A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverjük, majd a tojásfehérjét beleforgatjuk. (Én ekkor estem kétségbe először.) Ezután beleborítjuk a vizet, és egy homogén állagú masszát keverünk. Kettéöntjük ezt a nem túl bizalomgerjesztő tésztát, az egyik felébe belekeverjük a diót és a mazsolát, a másikba 2 ek. kendermaglisztet/mandulalisztet. A lényeg, hogy a kenyerünk jelen állapotában inkább folyékony legyen, mint szilárd, de ne legyen túl híg, mert akkor nem lesz tartása, ha elkészül.

Én kisebb méretű szilikonformákba töltöttem. Kb. 170 fokos sütőben sütöttem 30 percig, 200 fokon 10 percig, majd ismét 170 fokon 10 percig. Tűpróbázzatok, az a biztos.

Miután elkészült, kiszedjük a formában (ezért jó a szilikon, mert abból könnyen kiborítható), és rácson hűtjük ki.

 

kendermagos

Látjátok benne a szívecske alakú lyukat? 🙂

 

diós

Az első képet innen csentem.

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

Banános-csokis keksz

Augusztus 20-ával a nyarat elvágják. Tegnap még volt, ma már nincs. És mivel a megfagyás szélén álltam, gondoltam, begyújtom a sütőt, összedobok valami két perces süticskét, aztán pedig jöhet a bevackolódás és olvasás. Bár lehet, hogy a szakdolgozatírással jobban járnék…

(Azt inkább csak zárójelben, hogy reggel a buszon azon méláztam, hogy trüffelt kellene megpróbálni készíteni, és mikor kivettem a sütőből a kekszeket akkor jutott eszembe, hogy ennek semmi köze a trüffelhez. 😀 Szóval készüljetek, jön a hideg meg a karácsony, én pedig bon-bon gyártásba kezdek. Ha el nem felejtem. :D)

Sülőben *.*

Sülőben *.*

Csokis keksz (glutén-, cukor- és tejmentes)

Hozzávalók 10 darabhoz:

2 tojás

1 marék törökmogyoró

2 kisebb banán

2 ek. mandulaliszt (darált mandula is jó)

1 ek. kókuszliszt

fél marék mazsola (opcionális)

4 dkg kókuszzsír/vaj

3 kocka étcsoki

A törökmogyorót egy serpenyőben megpirítjuk.

Az egyik banánt egy villával pépesítjük, hozzáütjük a tojásokat, belereszeljük a csokit. Összedolgozzuk őket. Belekeverjük a vajat, majd a liszteket. Végül a mazsolát és a törökmogyorót is beledolgozzuk a masszába. Kanállal halmocskákat készítünk egy sütőpapírral bélelt tepsibe. A másik banánt vékony szeletekre vágjuk, és mindegyik tetejére teszünk egyet-egyet. 180-200 fokon kb. 15 perc megsül. (Tűpróbát érdemes végezni.)

banáns

 

 

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

 

Paleó somlói

Valamelyik reggel arra ébredtem fel, hogy álmomban nagymamám somlói galuskás kártedórral kínált, ami inkább tűnt sütinek, mint fagyinak, én pedig visszautasítottam mondván, hogy nem ehetek ilyet, és különben is rohannom kell, mert órát tartok. Micsoda rémálom. 😀

A somlói galuska már egy ideje elő-előbukkant egy-egy ötletelés alkalmával, de én mint fő lustaság mindig leszavaztam, mert ahhoz diót kell törni, és különben sem egy muffin, amit öt perc alatt összekeverek, aztán mehetek Gossip Girl-t nézni. Nem. Pepecselős, áztatgatós, kevergetős, hűtögetős, várogatós. De mivel a blog féléves volt 9-én, most hétvégén elérte a Süteményeskert facebook-oldala az 1000 követőt, ez a kettő elég okot adott arra, hogy ünnepeljek. Hétfőn. 😉

A végeredmény nem tökéletes, de ennek lesz még folytatása. 😉

P1200716

Paleó somlói galuska (glutén-, tej-, cukormentes)

A tésztához:

6 tojás

5 ek. eririt

6 ek. mandulaliszt

1 ek. kakaópor

1 csipet só

A vaníliás krémhez:

3 dl kókusztejszín

1 dl víz

1-2 ek. eritrit

1 rúd vanília

4 tojássárgája

2 púpos ek. tápiókakeményítő

Alapöntet:

1 nagy narancs kifacsart leve

fél üvegcse rumaroma

50 g mazsola

Csokiöntet:

150 g legalább 70% kakaótartalmú csoki

1 dl víz

fél üvegcse rumaroma

kb. 10 deka darált dió

A narancs levét kifacsarjuk, összekeverjük a rummal, és a mazsolákat beáztatjuk. Nagyon finom illata van, teljesen karácsonyi hangulatom lett tőle. 😀

A sütőt 150 fokra előmelegítjük. A piskótát elkészítjük. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét az eritrit egy részével és a sóval kemény habbá verjük. A sárgákat a maradék eritrittel kikeverjük, beledolgozzuk a mandulalisztet, majd a kemény habot óvatosan beleforgatjuk. Kettéöntjük a masszát, az egyikbe belekeverjük a kakaóport. A piskótatésztákat egy-egy sütőpapírral bélelt tepsibe egyengetjük, kábé egyformák legyenek, és külön-külön 12-15 perc alatt megsütjük. (Tűpróbát végezzünk!)

A vízzel hígított kókusztejszínben csomómentesre keverjük a tápiókakeményítőt, hozzáadjuk az eritritet és a vaníliarúd kikapart belsejét. Folytonos kevergetés közepes lángon főzzük, majd forrás közeli állapotban hozzácsurgatjuk a tojássárgákat. Addig keverjük, amíg egészen puding állagú nem lesz.

A csokiöntethez felolvasztjuk a csokit, majd a vízzel és a rummal forrásig főzzük.

Ezután következik az összeállítás:

Az egyik piskótalapot meglocsoljuk a rumos narancslével, megszórjuk mazsolával. Ezt meghintjük dióval, majd jöhet a vaníliás krém egy része. Befedjük a másik piskótával, rumozzuk, mazsolázzuk, krémezzük és diózzuk. Néhány órát állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Tálaláskor galuskákat szaggatunk a tésztából, és jöhet a tetejére a csokiöntet.

P1200713

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

 

Süssünk sósat! – gluténmentes hagymás lepény

A paleó előtt létezett a paprika-paradicsom-uborka szentháromsága, amelyen túl legfeljebb a burgonya kapott szerepet, valamint hébe-hóba karfiol és a borsó. És ezzel a lista végére értünk.  A paleó óta viszont kinyílt a világ zöldségeskertje számomra, és terem benne spenóttól kezdve, brokkolin át paszternákig mindenféle zöldség, míg a burgonya és a borsó eltűntek. Így történhetett, hogy én, aki régebben még a gulyáslevesből/pörköltből is a tányér szélére húzgáltam a miniatűr hagymadarabkákat, szerelembe estem a póréhagyma-krémlevessel, a francia hagymalevessel, és így lehet, hogy ma hagymás lepényt sütöttem.

Emlékszem, amikor gyerek voltam, és néha hagymát hámoztam, akkor halálosan büszke voltam magamra, amiért sírás-rívás nélkül megúsztam a dolgot. Hát, most nem!

Miközben készült egyszer-kétszer félbe akartam hagyni, mert annyira csípte a szememet a hagyma szeletelés közben, hogy a könnyeimtől nem láttam semmit, és félő volt, hogy belenyesek az ujjamba. Persze, sikerült véletlenül a hagymás kezemmel belekapnom a szemembe, amitől még jobban könnyeztem… Úgy általában elég pepecselős elkészíteni, de tudjátok, hogy van ez: ha azt érzed, hogy ezért most megéri, akkor nem számít, hogy éppen kellemetlen vagy lassú a folyamat, és sokat kell várnod. A lényeg a happy end. 🙂

Ezért a lepényért pedig határozottan megérte a konyhában töltenem a délelőttöt. Azt sejtettem, hogy ehető lesz, de azt nem gondoltam, hogy úgy kell rászólnom a családomra, hogy ne falják fel az egészet, míg nem pózolt a kamerának. 😀
hagyma

 

Gluténmentes hagymás lepény

egy 24 centis formához

kb. 10 deka meghámozott cukkini

1 db S-es tojás

4-5 púpos kanál mandulaliszt

1 csipet só

70-80 dkg hagyma (én vegyesen használtam vöröset és lilát)

5 dkg zsír

5-10 dkg bacon

5-10 dkg sajt (én Pannóniát használtam, mert a környéken nem kaptam ennél keményebb sajtot, de eredetileg parmezán kellett volna)

2 db S-es tojás

1 ek. szárított zsálya

Elkészítés:A cukkinit, a tojást és a sót összeturmixoljuk, majd annyi mandulalisztet adunk hozzá, hogy a massza sűrű, de még kenhető legyen. Nem lesz tésztából pereme ennek a lepénynek, de így is tökéletes. 🙂

Egy 24 centi átmérőjű kerek formát kizsírozunk, és a masszát az aljára egyengetjük. 150 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük.

Eközben megtisztítjuk a hagymákat, és csíkokra vágjuk. Nem kell precíznek lenni, úgyse nézi senki, hogy egyforma szélességűek-e a csíkok. 😀 A szalonnát felkockázzuk.
A zsírt egy lábasban felforrósítjuk, beletesszük a szalonnát és a hagymát, majd alacsony hőfokon 25 percig pároljuk.

A tojásokat felverjük, belekeverjük a szalonnás-hagymás masszába, hozzáadjuk a sajtot, a zsályát, sózzuk, borsozzuk.

A tésztán elsimítjuk a feltétet,  előmelegített 180 fokos sütőben 25-30 percig sütjük.

hagyma2

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

Mákos-citromos muffin

Fél éves lett a blog!

Ha abból indulok ki, milyen boldog vagyok ettől a ténytől, akkor azt hiszem, jobb, ha bele se gondolok, milyen hatással lesz rám, ha egyszer gyerekem lesz. Fűnek-fának vigyorogva újságolom, hogy fél évesek lettünk. Én mint gasztroblogger, a Süteményeskert pedig mint blog.

Akik követnek a facebookon, azok talán olvashatták (bár hála a facebook üzemeltetői kapzsiságának egyre inkább csökken az organikus elérés, mert ugye ha olyan fontos a mondanivalód, akkor úgyis fizetni fogsz, hogy minél több emberhez eljusson…), hogy a Süteményeskert egy láv-sztori következménye… eredménye…  Ne menjünk bele a részletekbe, bár ami igazán fontos és izgalmas, mindig a részletekben rejtőzik. A Süteményeskert tehát van, és a szívem csücske, még akkor is, ha mostanában kissé parlagon maradt.

De talán érthető, hogy ebben a melegben egy porcikám sem kívánkozott a konyhába, helyette viszont Sopronban töltöttem egy hetet, felfogaskerekűztünk a Schneeberg tetejére, jártunk Fertődön az Eszterházy-kastélyban,  és még a környék paleósüti-lelőhelyeit is felkerestem. A Korzó kávézó és a Rosengarten cukrászdája is jelesre vizsgázott. 😉

Ma viszont úgy döntöttem, hogy hőség ide vagy oda, irány sütni.

Igazán egyszerű süti készült ma, és előrelátó anyukák süthetnek egy próbaváltozatot. Ha pedig ízlik a gyerkőcöknek, akkor a szokásos kakaós csigát és ízes buktát le lehet cserélni mákos-citromos muffinra.

cmuffin2

Mákos-citromos muffin

3 darab S-es tojás

6 ek. mandulaliszt

5 ek. kókuszreszelék

nagyobb citrom felének a leve

2 ek. eritrit

fél ek. egész mák

A tetejére (opcionális, az öcsém szerint jobb topping nélkül)

3-4 ek darált eritrit

1 ek. víz

mák

A sütőt előmelegítjük 150 fokra. A tészta hozzávalóit nemes egyszerűséggel csomómentesre keverjük egymással. Kapszlikba töltjük, és kb. 35-40 perc alatt megsütjük.

Míg sülnek a tetejére elkészíthetjük a “hósipkát”. Az eritritet finommá daráljuk, majd 1 evőkanál vízzel összekeverjük, hogy éppen egy kicsit folyjon. Véletlenül se legyen darabos.

A muffinokat a sütőből kivéve bevonjuk a fehér masszával, mákot szórunk és voilá. Kész is.

 

cmuffin1

 

Tetszett ez a bejegyzés? Gyere velem a facebookra is!

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!